A csírák mindazt a vitamin-, ásványianyag- és enzimforrást tartalmazzák, amelyre a már kifejlett növénynek is szüksége van, ha a csírafogyasztást beépítjük táplálkozásunkba, valóságos vitaminbombával látjuk el szervezetünket.

Csírákkal a vitaminhiány ellen

2011-05-17

Általános iskolai biológiaóra egyik feladata: vegyünk néhány bab- vagy búzaszemet, áztassuk vízbe, és figyeljük meg, mennyi idő alatt csírázik ki. Nos, az egyre népszerűbb reformtáplálkozás valóságos kultuszt teremt ezeknek a növény-kezdeményeknek.

 

 


A rendkívüli vitamin- és enzimtartalommal rendelkező csírákhoz ma már nem csak a bioboltokban lehet hozzájutni: egyre több nagyáruházban kerül fel a polcokra, de otthon sem ördöngösség előállítani ezt a sokoldalú táplálékot.

 

Miért csíra?

 

Amikor megszületünk, mi is rendelkezünk azokkal az enzimekkel, amelyek a szervezetben zajló kémiai reakciók ellenőrzéséért felelősek. Aztán a helytelen táplálkozás, a rossz levegő vagy a káros szenvedélyek miatt egyre többet használunk el belőlük, s ennek eredménye életkorunk előrehaladtával betegségek formájában mutatkozhat meg. A növények is ugyanígy működnek.

 

A kis csírák mindazt a vitamin-, ásványianyag- és enzimforrást tartalmazzák, amelyre a már kifejlett növénynek is szüksége van. Ha a csírafogyasztást beépítjük táplálkozásunkba, valóságos vitaminbombával látjuk el szervezetünket. Ráadásul ezek a növénykezdemények könnyen emészthetőek, s bár kalóriatartalmuk magasabb a húsénál, mivel sem koleszterint, sem pedig zsírt nem tartalmaznak, nem is hizlalnak.

 

Kis növényben hatalmas erő

 

A csírákban tehát magas koncentrációban vannak jelen a vitaminok, elsősorban az A-, B-, D-, E-, K- és U- vitamin, ezenkívül kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot, szelént, jódot tartalmaznak. Mivel ezek természetes formában találhatók meg bennük, a mesterséges táplálékkiegészítőkkel szemben a szervezet számára jóval könnyebben hasznosulnak is. Segítik a salaktalanító folyamatokat, és jó szolgálatot tesznek betegségek idején. Ma már számos csíratípus közül válogathatunk. Közös bennük, hogy vértisztító, gyulladáscsökkentő hatással bírnak, illetve segítenek a rákmegelőzésben is. Ám nézzük meg közelebbről, külön-külön mi mindent rejt ez az értékes táplálék.

 

Hogyan fogyasszuk?

 

Mivel a csírák ún. "előre emésztett" élelmiszereknek tekinthetők, ezért a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk őket. Bármilyen salátába keverhetünk néhány kanálnyit, de önálló élelmiszerként is megállják a helyüket.

 

Búzacsíra

A legkedveltebb csírafajta. Nagy mennyiségben található benne A- és C-vitamin, emellett kalciumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat tartalmaz. Méregtelenítő hatása miatt tisztítja a májat, csökkenti a gyulladásokat. Támogatja az anyagcsere-működést és gátolja a rákos sejtek életben maradását.

 

Lucernacsíra

Elsősorban B-, D-, E- és K-vitamint tartalmaz. Hatásos a szív- és érrendszeri betegségekre. Igen magas növényi ösztrogéntartalma miatt például a mellrák megelőzésében játszott szerepét is elismerik. Megelőzi a vérrögök kialakulását.

 

Retekcsíra

Leginkább foszfortartalma miatt ismert. Vízhajtó hatású, természetes antibiotikum, remek ellenszere a megfázásnak. Segít a kisebb vese- és epekövek eltávolításában.

 

Napraforgócsíra

A vitaminok mellett cinket, vasat, rezet, jódot, kalciumot tartalmaz. Segíti a méregtelenítő folyamatokat, csökkenti a koleszterinszintet.

 

Bab- és Szójacsíra

Elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőknek ajánlható. Rosttartalma miatt szabályozza a vérnyomást, segíti a vérképzést, szépíti a bőrt.

 

Brokkoli –és Vöröskáposzta csíra

Vértisztító és keringésjavító, de jót tesz a csontoknak, javítja a látást, szabályozza az emésztést, csökkenti a daganatos betegségek kialakulását.

 

Mustármagcsíra

Izzasztó hatása miatt főleg betegségek idején ajánlható a fogyasztása. Tisztítja a vért, az emésztőrendszert és a májat. A hajhullás megállítására is javasolható.

 

Hagymacsíra

Antibiotikus és méregtelenítő hatású, gyógyírt jelent a gyulladásokra, fekélyekre. Daganatgátló, csökkenti a koleszterinszintet, növeli a szervezet ellenálló képességét.

 

Forrás: Csóri Virág, Szabad Föld