Modern evészavarok: mit, mennyit és mikor?
2010-03-16
A táplálkozás mindig központi kérdése volt; ennyit azonban, mint manapság, talán soha nem beszéltek róla. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mit, mennyit és hogyan, illetve mikor. És nem véletlenül. Az étkezési szokások, a táplálék helyes megválasztása, minősége és mennyisége nem csupán a létfenntartás része, hanem egy sor betegség kockázatának is okozója, életünk megrövidítője is lehet.
Evészavarokról már Hippokratész korában is tudtak, az anorexia és a bulimia nem volt ismeretlen a korai századokban sem. Az evészavarok, testképzavarok mai, modern korunkban újra terjednek. Leginkább a fiatal középiskolások körében, de az általános iskolások és óvodások közt is megjelentek.
Az étkezés tudományának képviselői, az egészséges táplálkozás elkötelezettjei, a dietetikusok nem vészharangot kongatnak, amikor e nagyon is jelen lévő gondra felhívják a figyelmet.
Evészavarok okai: a pszichológus mellett a dietetikus is segít
Igaz, a zavarok mögött legtöbbször a lélek segélykiáltása húzódik meg, vagyis egyfajta riasztást jelent a környezet számára: figyeljetek rám, törődjetek velem, foglalkozzatok a problémáimmal. Tehát egyrészt a lélekgyógyászok kompetenciája.
Másrészt viszont az étkezés tudományának szakembereire is tartozik. Ahogy Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozza, azért tartják fontosnak a felvilágosítást ez ügyben, mert a szülők és a pedagógusok általában csak későn veszik észre, hogy nagy a baj. Pedig prevencióra lenne lehetőség, az iskolai egészségnevelés segítségével, az otthoni táplálkozási szokások megfelelő kialakításával, a gyerekek étkezésének ellenőrzésével.
A súlyos étkezési rendellenességek három fő csoportba sorolhatók:
- a normális testtömeg fenntartásának elutasítása (anorexia nervosa),
- a habzsoló étkezés, majd az azt követő kitisztító eljárás (bulimia nervosa), és
- a habzsoló étkezés kitisztítás nélkül, amely túlevéshez, elhízáshoz vezet.
Türelempróba
A történelem folyamán az elhízásról, a szép alakról, az ideális formáról sokszor sokféle kép alakult ki, többnyire alkalmazkodva az éppen érvényben lévő gazdasági helyzethez, illetve a mindenkori divathoz. Az evészavarok mögött a pszichológusok, pszichiáterek véleménye szerint önértékelési problémák húzódnak meg.
Az önbizalomhiány, a mindennapok kudarcélményei, teljesítményproblémák, párkapcsolati gondok mind megnyilvánulhatnak kóros koplalásban, az étel elutasításában vagy kóros túlevésben, mértéktelen habzsolásban is. E belső okokhoz járulnak még a különféle külső ingerek, újságok címlapfotói, TV-ben látott modellek, amelyek és akik kiválthatják a gyerekek, fiatalok kóros önkép-önértékelési zavarát.
Az evésproblémák a jó szemű szülő, pedagógus számára árulkodó jeleket adhatnak. Az anorexiásnál ilyen lehet a hirtelen testtömegcsökkenés, a fáradtság, a fázás, a depresszió, a közös étkezések kerülése; bulimia esetén falásrohamok jelentkeznek, amelyeket önhánytatás követ, főként rejtekhelyeken; figyelmeztető jel, ha valaki indokolatlanul habzsol, és testtömege feltűnően gyarapszik. Ha a tünetek kezeletlenek maradnak, súlyos testi, szervi problémákat, olykor visszafordíthatatlan tragédiákat is okozhatnak. Tehát a "majd elmúlik", a "majd kinövi", a "pillanatnyi hangulat csupán" szülői önnyugtató megállapítások nem helyénvalóak. Mindenképpen az okokat kell megkeresni, amelyek nem egyszer a mélyben, a lélek legbensőbb zugában találhatók.
A szülő természetesen először igyekszik jobb belátásra bírni anorexiás, bulimiás vagy túlevő gyermekét, de ha nem jut eredményre, ajánlatos orvoshoz fordulnia; gyakran kórházi kezelés a következmény, és általában hosszadalmas, türelmet igénylő a terápia. Az egészségügyi intézményekben már közvetlenül is bekapcsolódik a dietetikus a gyógyító munkába, amelyhez a legtöbb esetben pszichiáter, pszichológus segítségére is szükség van. Bár mind a bulimia, mind az elhízás, a habzsoló étkezési rendellenesség is rendkívül veszélyes - amikor a bulimia nem jár önhánytatással -, talán az anorexia, a kóros lesoványodás veszélyei a legszembetűnőbbek és legkritikusabbak.
A táplálkozási zavarok kezelése a dietetikus feladata is
A testképzavaros, szorongásos fiatalok étkezési rendellenességei mindenképpen kezelendők. Az étrend megfelelő összeállítása, az étrend-kiegészítők, vitaminok megfelelő adagolása, a lesoványodott, leromlott szervezet feljavítása nagy szakértelmet, odafigyelést kíván éppúgy, mint az elhízott diétájának beállítása, aki esetleg már magas vérnyomásban vagy 2-es típusú cukorbetegségben is szenved. A korszerű dietoterápia mind az étkezési zavarok kezelésében, mind a normális egészségi állapot visszaállításában nélkülözhetetlen.
Forrás: Medizona
