Szeptember: a szilva
2010-09-05
A szilva származásának pontos eredete nem ismert, de nyomon követhető gyökerei egész Elő-Ázsiáig nyúlnak vissza. A kutatók a szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén teszik; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-Török- és Görögország népei termelték először e gyümölcsöt. Európában való elterjesztésében a rómaiaknak volt érdemük, akik kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte a mérsékelt égövön.
A szilva őse valószínűleg egy a mainál sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt, amely európai és ázsiai gyümölcsfák kereszteződéséből jöhetett létre. A gyümölcsöt már az ősmagyarok is fogyasztották, elterjedtségét számos településünk neve még ma is őrzi (Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás, Szilvásszentmárton, Vasszilvágy stb.).
A szilva Magyarországon
Hazánkban sokféleképpen hasznosították. Ismeretes a csakis belőle készült, hungarikumnak számító szatmári szilvalekvár és szilvapálinka. A sárga bélű, hamvaskék besztercei, vagy másnéven hosszú szilva határainkon túl is komoly népszerűségnek örvend - a feljegyzések szerint Hungarian Plumot néven tőlünk terjedt el Közép - és Nyugat-Európában, sőt, még Észak-Amerikában is.
A szilva jellemzői, beltartalma
A szilva (Prunus domestica) a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs és a vele fajazonos ringló a mandulával, barackkal áll rokonságban. Közel kétezer fajtája ismert, mely színét tekintve lehet sárga (Mirabella), zöld (Zöld ringló), piros (Vörös szilva), bordó, kék (Besztercei, Stanley) vagy lila (Ageni, Althann), formáját tekintve pedig hosszúkás, tojás alakúak vagy kerek lehet.
A szilva mintegy 85% víz, 10 dkg gyümölcs 58 kcal (244 kJ) energiát tartalmaz. Igen gazdag ásványi anyagokban (kálium, vas, magnézium), vitamintartalma azonban nem számottevő, kivéve B2-, és C-vitamin tartalmát. Szénhidráttartalma 13 g körül van, héjának élelmi rosttartalma jelentős, különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos élelmi rost- és gyümölcscukor-tartalma. Magas az aszalt szilva inulin tartalma is mely prebiotikumként táplálja a hasznos probiotikus bélbaktériumokat, ezáltal olyan környezetet teremt a bélben, mely segíti például a kálcium felszívódását. A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben. Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja a szervezet ellenálló- képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Antioxidáns fenoljai (klorogénsavak) semlegesítik a szabadgyököket, ezáltal védik a sejtfalat.
Kiváló az étrendi hatása: a reggel, éhgyomorra elfogyasztott friss szilva vagy vízben áztatott aszalt szilva (élelmirost, a szorbit tartalmánál fogva) a legjobb ellenszere a székrekedésnek. Az aszalt szilva fontos szerepet tölthet be a csontrendszer védelmében, mivel a vízveszteség miatt ásványi anyag tartalma bekoncentrálódik, így jelentősebb réz és bór tartalma segít a csontritkulás megelőzésében.
A szilva fogyasztása
A gyümölcsöt sokféleképpen felhasználják, kitűnő lekvár, szörp készülhet belőle a téli hónapokra, de alkalmas, befőzésre és aszalvány készítésére. Valamikor kiváló csemege volt a szultána, amely nem más, mint dióval vagy mandulával töltött, aszalt szilva.
A hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát.
Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben. A szilvát elsősorban édességekhez szoktuk felhasználni. Nagyon jól lehet vele piskótát, pitét, réteset, muffint gazdagítani, de készülhet belőle klasszikus szilvás gombóc is. Fűszerek közül jól illik hozzá a fahéj, a szegfűszeg, de jó hozzá a szerecsendió is.
Recept: Szilvalekváros- kakaós- fahéjas muffin
