Március: a spenót
Dátum: 2011-03-21
A kerti spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjának tagja. A vadspenót, ami a mai paraj ősének tekinthető a Közel-Keletről, valószínűleg Perzsiából származik származik „Perzsa fű” néven már a VIII.-IX. században ismerték, innen került az arabok közvetítésével Spanyolországba.
Egy kiváló, könnyű zöldség
Február: a petrezselyem
Dátum: 2011-02-17
A Földközi-tenger vidékén őshonos fűszernövény vad alakjai főként a források környékén, patakok nyirkos partján, köves, kavicsos területeken találhatók. A latin petroselium név a görög petrosz (szikla, kő) és a szelion (növény) is utal termőhelyének eredetére. Először a rómaiak kezdték termeszteni és ételként hasznosítani Tibériusz császár idejében.
A magyar konyha egyik alap fűszernövénye
Január: a póréhagyma
Dátum: 2011-02-07
A póréhagyma (Allium porrum vagy Allium ampeloprasum) őshazája valószínűleg a Földközi-tenger környéke, illetve Ázsia. Termesztése 3000 évvel ezelőtt Mezopotámiában kezdődött. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték, ételízesítőként és salátakészítésre használták.
Póréhagyma a baktériumok ellen
December: a sárgarépa
Dátum: 2010-12-05
A sárgarépa (Daucus carota), amely az egyik legismertebb zöldségnövényünk, valószínűleg Kis-Ázsiából származik, ahol több mint két évezreden keresztül vadon nőtt. A sárgarépát a Földközi-tenger medencéjének lakói a görögök és a rómaiak is termesztettek. Az ókori idők répája fehér, világossárga, piros, zöld vagy feketés-sötétlila volt, Európában a XVII. században a hollandok nemesítése által nyerte el mostani narancssárga színét.
A karotin-forrásról
November: a kelbimbó
Dátum: 2010-11-03
A keresztesvirágúak családjába tartozó kelbimbó vagy bimbóskel a Földközi-tenger mellékéről származik, amelyet egyes források szerint Belgiumban nemesítették a XIII. században, de Európa-szerte csak fél évezreddel később, a XVIII. században terjedt el. Sok európai nyelven brüsszeli káposztácska (franciául chou de Bruxelles) vagy brüsszeli bimbó (angolul Brussels sprouts) néven ismert.
A kelbimbó és egészségünk
Október: az alma
Dátum: 2010-10-04
Eredetét tekintve a Kaukázus lejtőiről származó Anatóliából, a mai Törökország belső, ázsiai területéről származik de az emberiség történelme során gyorsan elterjedt a Föld minden mérsékelt klímájú területén. Így jutott el Közép-Európába: ezt bizonyítják azok az almafa-maradványok, amelyeket a neolitikumban épült falvak ásatásakor találtak Svájcban és Észak-Olaszországban. Nemesítését a XVII. századi Franciaországban kísérelték meg először.
Miért fogyasszunk sok almát?
Szeptember: a szilva
Dátum: 2010-09-05
A szilva származásának pontos eredete nem ismert, de nyomon követhető gyökerei egész Elő-Ázsiáig nyúlnak vissza. A kutatók a szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén teszik; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-Török- és Görögország népei termelték először e gyümölcsöt. Európában való elterjesztésében a rómaiaknak volt érdemük, akik kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte a mérsékelt égövön.
A szilváról bővebben
Augusztus: a szőlő
Dátum: 2010-08-02
A szőlő (vitis vinifera), mely a bogyós gyümölcsűek családjába tartozik feltehetőleg Kis-Ázsiából származik, de a Kárpát-medencében is korán meghonosodott. A módszeres termelését a kaukázusi népek kezdték el, mintegy nyolcezer évvel ezelőtt. Európába, így hazánkba is a rómaiak révén került. A szőlőművelés a Római Birodalom bukásával hanyatlásnak indult, de a középkor kezdetén ismét erőre kapott, amely a kolostorok földjén élő barátoknak köszönhető, ugyanis a szerzetesek a szőlőből készült bort használták a miséknél a szertartáshoz (a vörösbor Krisztus kiontott vérét jelképezte).
Fogyasszunk sok szőlőt
Július: a brokkoli
Dátum: 2010-07-06
A Földközi-tenger vidékéről - feltehetőleg Ciprus szigetéről – származó brokkoli neve az olasz eredetű, „brocco”, rügy szóból származik, melyet a 18. században morzsakáposztának is hívták. Ősének egy kaukázusi őskáposztát tartanak, míg mások egy krétai vadkáposztát feltételeznek felmenői között. A korabeli források szerit a rómaiak igen kedvelték a vad káposztát, amelyet hódításaik során vittek tovább a Közel-Keletre, ahol hamarosan nagy népszerűségre tett szert, mint ehető virág.
Brolloki az egészségünk szolgálatában
Június: a cseresznye
Dátum: 2010-06-07
A cseresznyét a rómaiak és a görögök révén került be a Fekete-és Kaszpi-tengeren át Kis-Ázsiából Európába. ” A legenda szerint Lucullus hadvezér vitt először egy nagyobb szemű fajtát a perzsa hadjárat során a pontuszi Kerasuntból Rómába, mivel katonái, a legionáriusok a hosszú menetelések során nagyon megszerették e szomjoltó gyümölcsöt. Lelőhelyéről eredhet egyik botanikai neve is: Prunus cerasus. Kerasunt nevét őrzi a görög kerasos, a latin cerasus, a német Kirsche és a szláv származású magyar cseresznye szó is. A cseresznye virágját a Távol-Keleten az ifjúság, a megújulás, a tavasz köszöntésének jelképeként, Japánban nemzeti szimbólumként tartják számon, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek.
A cseresznye fogyasztásának előnyei
Május: az avokádó
Dátum: 2010-05-03
A körteformájú, kissé rücskös felületű avokádót (Persea americana) spanyol hódítók a XVI. században hozták be Mexikóból Európába és a XVIII. század vége óta a trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik.
Mit tehet értünk az avokádó?
