A póréhagyma (Allium porrum vagy Allium ampeloprasum) őshazája valószínűleg a Földközi-tenger környéke, illetve Ázsia. Termesztése 3000 évvel ezelőtt Mezopotámiában kezdődött. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték, ételízesítőként és salátakészítésre használták.
A póréhagyma ősalakja vadnövényként még olykor megtalálható a Földközi-tengermelléki országokban.
Feljegyzések szerint a póré a rómaiak közvetítésével került a Brit-szigetekre, ahol már a VI. században igen népszerű lett, elsősorban a skótok és a walesiek körében. A középkor óta Wales jelképe, címerében is megjelenik, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével.
A póréhagyma a hagymafélék családjába tartozik. Sok fajtáját termesztik, de ezek inkább alakjukban és színükben, mintsem ízükben mutatnak különbséget egymástól. A hosszú szárú, viszonylag törékeny, világoszöld színűek a tavaszi fajták. A sötétzöldek, vaskosabbak a télállóak. Jellegzetes szagát a kénes összetevőknek köszönheti. Gyengén édeskés ízű és korán sem olyan csípős és maró az illata, mint a vöröshagymának.
Energiatartalma 38kcal, (160kJ)/100 g. A vitaminok közül főként B6 vitamint, Folsavat és C-vitamint tartalmaz. Ásványi anyagok közül jelentősebb mértékben vasat, magnéziumot, káliumot és foszfort tartalmaz. Megtalálható benne a hagymákra oly jellemző antibakteriális hatású kénvegyület, az allicin.
Élettani hatásai igen kedvezőek, egyesíti a hagyma s némiképp a fokhagyma élettani sajátságait. Gyógyító hatását már a régi egyiptomiak, görögök is felismerték köhögés ellen és vízhajtóként használták. A XX. század elején sikerült kivonni a póréhagyma nedvéből olyan mézgafajtákat, amelyek gyógyítják a garat, a gége, a légcső, valamint a hörgők gyulladását, hiszen köptetőként szolgáltak. Élelmi rost-, és allicin nevű illóolaj-tartalma elősegíti a belek mozgását, ruténtartalma révén pedig a vérerek falát erősíti. A póréhagyma prebiotikumként serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását, ezért kedvezően hathat az egészséges bélflóra megőrzésére.
A póréhagyma gyökere és szára egyaránt felhasználható. Fogyaszthatjuk nyersen, a fiatalabb példányokat tehetjük salátába, hidegkonyhai készítményekbe, lepényekhez, míg a vastagabb, érettebb példányok csőben sütve, párolva, krémlevesekbe, vagy egyéb vegyes zöldséglevesekbe, főzelékekbe, ragukba használható. A póréhagyma zöld leveleiből fűszernövényként használható szárítmány is készülhet.
Recept: Pórékrémleves