December: a sárgarépa
2010-12-05
A sárgarépa (Daucus carota), amely az egyik legismertebb zöldségnövényünk, valószínűleg Kis-Ázsiából származik, ahol több mint két évezreden keresztül vadon nőtt. A sárgarépát a Földközi-tenger medencéjének lakói a görögök és a rómaiak is termesztettek. Az ókori idők répája fehér, világossárga, piros, zöld vagy feketés-sötétlila volt, Európában a XVII. században a hollandok nemesítése által nyerte el mostani narancssárga színét.
A répa családja körülbelül 2500 tagot számlál - ide tartozik a fehérrépa, a kömény, a kapor és a zeller is. A sárgarépának több száz, különféle alakú és méretű fajtája létezik. A sárgarépának a megvastagodott, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk, lombja a petrezselyemmel szemben nem ehető. Íze kellemes, édeskés.
A sárgarépa beltartalma
A sárgarépa több mint 80 százaléka víz, 100 grammjában 1,g fehérje, 0,2 g zsír, és 8,1 g szénhidrát található. Energiatartalma 40 kcal/100 g (168 kJ/ 100g). Az ásványi anyagok közül káliumot, kalciumot, nátriumot, és foszfort is tartalmaz.
Amiért a dietetikus is ajánlja a fogyasztását
Vízben és vízben nem oldódó rosttartalma jelentős, így kedvező hatással van az emésztésre. Rosttartalmának előnyös hatásai mellett a sárgarépa ismert karotin-forrás.
A növény fontos biológiai hatóanyaga a béta karotin, amelynek egyébként a színét is köszönheti, és amit a szervezet szükség szerint A-vitaminná alakít át. Az A-vitamin a jó látás és nyálkahártyák épségének megőrzése szempontjából kiemelkedően fontos.
Karotin tartalma, amely jelentős antioxidáns fajtánként változó. A sárgarépa antioxidáns tartalma révén véd a szabadgyökök károsító hatásával szemben és növeli a nyálkahártya ellenálló képességét a baktériumokkal és a vírusokkal szemben.
A többi zöldséghez és gyümölcshöz hasonlóan a sárgarépa jótékony szerepet játszik a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében, illetve egyike azon élelmiszereknek, amelyek a leghatékonyabbaknak tűnnek egyes rákos megbetegedések kivédésében.
A béta-karotinnak fontos hatása van továbbá a ráncosodás megelőzésében, mivel megelőzi a bőr kiszáradását, és védi az UVA sugarak ellen.
A sárgarépa felhasználása
A sárgarépát szinte minden formában fogyaszthatjuk, nyersen, reszelve, főzve, párolva, sütve, köretként vagy készíthető desszert belőle.
A reszelt sárgarépát ízesíthetjük reszelt almával, olívabogyóval, fokhagymával, édesköménnyel, paprikával, gombával, naranccsal, aszalt gyümölccsel, és különböző fűszerekkel.
A sárgarépát főzve fogyasztva több béta karotinhoz juthatunk, mint nyersen, mivel a vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin tartalmának csak negyedét képes hasznosítani. A főzés során azonban a sejtfalak roncsolódnak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik.
Talán a legközismertebb a répa népi gyógyászati felhasználásával kapcsolatban van azáltal, hogy gyakran hányás, hasmenés, illetve székrekedés ellen is alkalmazták.
A hasmenés elleni hatásában egyrészt rosttartalma játssza a főszerepet, mely segít a normális székletformálásban. Másrészt nagy előnye még a sárgarépának a hasmenésben, hogy nem fokozza a vastagbél mozgását, így nem fokozza az egyébként is felgyorsult bélműködést.
Székrekedésben szintén a répa rostanyagaié a főszerep. A rendszeres élelmi rost bevitel rendkívüli jelentőséggel bír az egyébként rostszegény táplálkozásunk által okozott emésztési bajok és következményeik kezelésében.
Recept: Sárgarépás egészségkrém
