A spenót kalóriaszegény, (energiatartalma 20 kcal/100g), ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag növény, ezáltal kitűnően illeszkedik napjaink egészséges táplálkozásába.

Március: a spenót

2011-03-21

A kerti spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjának tagja. A vadspenót, ami a mai paraj ősének tekinthető a Közel-Keletről, valószínűleg Perzsiából származik származik „Perzsa fű” néven már a VIII.-IX. században ismerték, innen került az arabok közvetítésével Spanyolországba.

 


Hazánkba a XVI, század idején jutott el, ekko említik, mint spinácz nevű levélzöldséget. Hazánkban a spenótot több népies névvel is illetik, ezek között szerepel a paraj, spinát, spinót, spinác, spenát.

 

Egynyári növény, a szezonja májustól októberig tart, de mivel jól fagyasztható és feldolgozható, így egész évben hozzáférhető. A leveles zöldség színe élénkzöld, leveleinek mérete aránylag kicsi, formája háromszög alakú. Íze jellegzetes nyers, savanykás, melyet oxálsav tartalmának köszönhető.

 

A spenót kalóriaszegény, (energiatartalma 20 kcal/100g), ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag növény, ezáltal kitűnően illeszkedik napjaink egészséges táplálkozásába.  Gazdag flavonoidokban, karotinoidokban, folsavban és klorofillban, teli van B-, C- és K-vitaminokkal, sok benne a króm, és jelentősebb a magnéziumtartalma is. Antioxidáns hatásának köszönhetően késlelteti a szervezet öregedését, segít a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben, védi a szívet és az ereket, a benne lévő lutein pedig az egészséges szemekhez, a jó látáshoz járul hozzá. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását.  Ismert továbbá, hogy a túl magas oxálsav bevitel jelentősen csökkenti a kalcium beépülését a csontokba.

 

Oxálsav tartalma vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, főzés hatására ugyanis az oxálsav a spenótban lévő ásványi anyagokkal kikristályosodik. Ez az arra hajlamos emberekben vese-, illetve hólyagkő képződéshez vezethet. Ugyanakkor nyersen fogyasztva nem képződik lerakódás a szervezetben, sőt az oxálsav meggátolja a vesében és a húgyutakban a kőképződést.

 

Természetesen a spenótot általában főzve fogyasztjuk, főzelékként, illetve készíthetünk belőle a húsételek mellé köreteket. Érdemes néha a spenótot főzelék helyett például salátának elkészíteni, vagy más zöldséglevekkel keverve nyers spenótlevet fogyasztani. Vashiány esetén elősegíthetjük a spenótban nagy mennyiségben jelen lévő vas nehezen végbemenő felszívódását, ha azt aszkorbinsav tartalmú étellel (pl. citrommal, naranccsal, kivivel) párosítjuk.

 

Recept: Parajsaláta